Egy volt kolléganőm tavaly jelentette be, hogy babát vár. Mindenki nagyon örült neki, igaz, sokáig nem tudta előttem titkolni, mert nekem hamar leesett a tantusz. Persze neki nem akartam mondani, had maradjon meg neki az öröm, hogy meglephetett minket. Először azt mondták az orvosok, hogy kisfiú lesz, de később kiderült, hogy kislány lesz. Úgyhogy elkezdődhetett a babaruha vásárlás és a babajáték keresés.
Persze én egyből nem bírtam már magammal és mielőtt még kiderült volna, milyen nemű lesz a pici, már vettem neki egy-két játékot. Az egyik egy nyuszis rongybaba-szerűség volt, a másik meg egy kismaci. Aztán, amikor mondta, hogy végül kislány lesz, akkor kezdtem el nézni neki ruhákat is. Volt egy bababolt a közelemben, ahol vettem a játékokat is. Eléggé jó árakban van ott minden, és a minőség is nagyon jó, ezért választottam ezt.
Azóta sok idő eltelt, a pici már megszületett, és nagyon cuki ezekben a kis ruhácskákban. Kérdezte is a kolléganőm, hogy hol vettem őket, és mesélte nemrég, hogy ő is ellátogatott ebbe a boltba és neki is tetszett a kínálat. Vett is ott néhány cuccot, azt mondta, hogy ide fog járni, ha bármikor kellene vennie valamit a kicsinek. Igaz, erre már nagyon nincs szükség, hiszen annyi mindent kapott és vettek neki, hogy még több is van a babaholmikból, mint kellene. Mindenesetre örülök neki, hogy most már a pici hordhatja mindazt, amit vettem neki.